Amikor bűvészkedünk, gyakran teljesen más reakciókat kapunk az egyes trükkökre. Megeshet, hogy sikítva ordítja a néző, hogy "Nem hiszem el", de az sem kizárt, hogy még az általunk nagy finálénak tartott befejezés előtt az egész kártyacsomagot kikapja a kezünkből, miközben azt mondogatja, hogy "Tudom, hogy csináltad".
Kétféleképpen állhat hozzád és a trükködhöz a néző:
1. EZ EGY REJTVÉNY
Szerinte a trükköd egy rejtvény, egy puzzle mintájára nincs más dolga, mindösszesen össze kell illesztenie az egyes apró darabokat. Ismertető jele, hogy kétségbeesetten próbál elkapni téged, ujjal mutogat rád és kiabál, hogy "Tudom". Ő nem szeretné, hogy elvarázsold. Aggódik. Bosszantja a bűvészkedés.
2. Ő MOST ENGEM SZÓRAKOZTAT
Szerinte a bűvészet szórakoztató, várja is, hogy teljesen elvarázsolják. Amikor egy jó trükköt lát, azonnal újra gyerekké válik és úgy örül egy dublírozásnak, ahogy senki más. Hinni akar neked. Imád téged. Nem keresi a titkot, csak ha nagyot hibázol.
Melyik a jobb néző?
Első látszatra nyilván a második típus. Másodikra is. Emellett izgalmas kihívás lehet számodra is, ha elkezdődik közted és a mutatvány alanya között egy macska-egér harc, ahol a "Kapj el, ha tudsz" hozzáállás dominál részedről. Persze a történet vége optimális esetben az, ha a jó trükk segítségével nézőnk a kettes típussá válik. Mert minden jó, ha a vége jó...
Utolsó kommentek